Az én sztorim ...

0,29 másodperc

Nagyjából 569 000 találat (0,29 másodperc) – ezt a google írja ki, ha beírod a keresőbe az az iskolai stressz kifejezést.

Huszonkilenc év tanári tapasztalata mondatja velem, hogy a gyerekek jó részének mindennapi „élménye” az iskolával összefüggő stressz, negatív nyomás.

Ennek nem szabadna így lennie!

Kik tehetnének tudnának hatékonyan változtatni a gyerekeket érő iskolai stresszen?

  1. Az iskolák fenntartói – Magyarországon az állam a legnagyobb fenntartó – hát, erre nagy befolyásunk nincs, legfeljebb 4 évenként valamicske …
  2. Az iskola vezetősége.
  3. Az iskola tanári kara, a gyerekeket konkrétan tanító tanárok …
  4. Maguk a gyerekek is tudnak ellene tenni, mindenképpen segítség kell nekik.
  5. A szülők – na, az ő szerepük a legnagyobb, ők lehetnének a leghatékonyabbak!

A fenti ötösből legerősebb hatásod szülőként önmagadra és a gyerekeidre vannak.

Tudsz hatni még a tanárokra és az iskola vezetésére is, nem megoldhatatlan!, aktív, bátor kommunikáció szükséges hozzá.

Istvánka, a motiválatlan jó fiú

Tanárként nagyon sokféle módszerrel, a tanulásmódszertan különféle ügyes húzásaival próbáltam a gyerekeket tanulásra ösztönözni, eredményeiket növelni.

Láttam, hogy van ennek a munkának eredménye. Aki figyelt arra, amit mondtam, aki gyakorolta, amit mondtam, fejlődött.

Aztán jött Istvánka, áldott jó gyerek – kedves, udvarias, a szünetekben játékos, mosolygós – de az órákon mély semmittevésbe süllyedt, se hét bivaly, se 77 furfangos tanár minden szuper módszere ki nem húzhatta ebből az állapotból …

Végül egy rövid motivációs teszt nagyon gyorsan megmutatta, hogy semmiféle motivációja nincs a tanulás iránt.

A gyerekek többségét ilyesfélék motiválják jó iskolai teljesítményre: továbbtanulás, szülők elvárása, társak elismerése, tanárok elismerése, szülői dicséret, jó jegyek, otthoni jutalmak, kíváncsiság, a világra való nyitottság stb. … nála: semmi! Egyik sem!

Persze ez megmagyarázta apátiáját, végtelen közönyét, de nem magyarázta meg a miértet. Miért?

Egy bizalmas, személyes beszélgetésben kiderült, a fotózás érdekelné, de nincs eszköze hozzá, szülei a továbbtanulással nyaggatják, de ő szakmát szeretne tanulni, profi fotósként akar élni. A gimnázium csak kínzókamra számára.

A következő évben másik iskolába íratták szülei, elkezdte a fotózást, ma boldog családapa és keresett fotós… Istvánkából István lett.

Az ő példája is világossá teszi, hogy a tanulásmódszertan az nem az alap, nem a tanulásmódszertannal lehet megalapozni egy gyerek iskolai sikerét.

Első a motiváció! A  m o t i v á l t s á g!

Tóth Ákos

Tapasztalt tanár és vállalkozó, aki szenvedélyesen hisz a hatékony oktatásban és a diákok egyedi képességeinek felfedezésében.

Szerinted rendben van,

  • ha egy gyerek nem szeret iskolába járni?
  • ha egy szülő úgy érzi, nem tud gyermeke iskolai életében segítő módon jelen lenni?
  • ha egy szülő azt látja, hogy gyermeke szorong az iskolától?
  • ha egy gyerek elhiszi magáról, hogy egy tantárgyban csak közepes szintű lehet, és nem több?
  • ha egy szülő nem kezdeményezhet kommunikációt az iskola tanáraival, hanem csak az iskola által kijelölt fogadóórákon és szülői értekezleteken tud a tanárokkal találkozni?
  • ha egy gyerek motiválatlan?
  • ha a felvételi, továbbtanulás nyomasztóan hat a gyerekre?
  • ha a szülő és a gyerek is a jó jegyeket, az átlagot tartja a legfontosabb mutatónak az iskolában?

Az én sztorim ...

A fenti kérdésekre én is úgy válaszoltam, ez így nincs rendben! Nincs más út: nagyon pozitív, motiváló légkört kell az iskolában teremteni!

Igen-igen szoros együttműködésben a családokkal!

Így lesz az iskola jó iskola.

Így lesz az iskola stresszmentes iskola!

Így lesz nyugi a suli!

Így történt, hogy egyszer csak egyre többet beszélgettem szülőkkel és gyerekekkel miként lehet számukra könnyebb a az iskola.

Könnyen tudnak a célok helyes megválasztásával, önmagukról való pozitív gondolkodással sikeresebb  szülők lenni. Képesek a szülők saját gyerekeikben elindítani azokat a változásokat, amelyek szellemi, lelki és sikerbeli növekedésükhöz vezetnek.

Azok akik ezeket a tanácsokat, ezeket a módszereket használták, akik ezeket a gondolatokat megfogadták és gyakorolták sikeresebb szülők, sikeresebb diákok lettek.

Saját, harmincévnyi szülői és tanári tapasztalataim, autodidakta önképzéseim, két szakvizsgám sok-sok pedagógiai és pszichológiai tanulmány különlegessé tett. Kiemelkedően sokat tudok arról, milyen a jó iskola, milyennek kellene lenni egy jó iskolának.

Sokat tudok arról, hogy az otthoni környezet, az otthoni értékrendszer elképesztő erővel hat a gyerek iskolai sikerességére, a egész család nyugalmára.

Ezen az oldalon segítséget kapsz ahhoz, hogy gyermeked hathatős iskolai mentora legyél!